Betegségtől független sírás és nyűgösség csecsemőkorban

mikor normális a sírás és nyűgösség?

Normális sírás

Az első 3 hónapban a csecsemők többet sírnak, mint általában életük hátralévő részében együttvéve.

A normális sírósság a 2.héttől fokozódik, tetőpontját 6 hetes korban éri el, és 3-4 hónapos korig fokozatosan lecseng.

A sírósabb babáknál 6 hetes korban akár napi 3,5 óra sírás is normálisnak számít.

Nyűgösség és megnövekedett étvágy

Időszakosan nyűgösséget okoznak a csecsemő fejlődési ugrásai és a fogzás. Ilyenkor a csecsemő nyűgösebb, sírósabb, jobban igényli a testkontaktust, többet kéri magát cicire ha cicizik.

Minden csecsemő más, egyénenként és fejlődési ugrásonként eltér, hogy melyiket mennyire viselik jól vagy rosszul.

Fizikai fejlődési ugrások

Fizikai fejlődési ugrások esetén a nyűgösség mellé megnövekedett étvágy is társul.

A fizikai fejlődés ugrásainak legjellemzőbb időszakai a születés időpontjától számítva:

  • 7-10 nap
  • 2-3 hét
  • 4-6 hét
  • 3 majd, 4, 6, és 9 hónapos kor körül

Mentális fejlődési ugrások

Mentális fejlődési ugrások nagyjából fix időpontokban vannak a szülés várható időpontjától számítva. Ezeket a The Wonder Weeks című könyv írja le (magyarul: A nyűgös baba).

A könyvben az egyes mentális ugrások leírását hasznosnak vagy haszontalannak, igaznak vagy képtelenségnek találhatják a szülők, de ettől még a naptár jól használható.

(0 hét = terminus időpontja, nem pedig amikor a baba ténylegesen megszületett)

Fogzás

Fogzás beindulására 4-7 hónapos kor között lehet számítani. Mivel általában intenzív nyáltermeléssel jár, és ilyenkor a baba mindent is rágcsálni szokott és a szájába vesz, ezért könnyebben rá lehet jönni, hogy mi a nyűgösség kiváltó oka.

Mozgásfejlődés

Mozgásfejlődés beindulására 3-6 hónapos kor között lehet számítani. A babák egy-egy új nagymozgás képességének elsajátításakor nagyon izgatottá, nyugtalanná válhatnak, még álmukban is képesek az adott mozgást gyakorolni. Ez elég látványos kiváltó oka a nyűgösségnek.

Excesszív (kólikás) sírás

Kólikának nevezzük azt, amikor a baba sokat sír, de a sírás okára nem derül fény.

Többféle elmélet is van, de egyik sem nyert bizonyítást. Az egyik szerint az emésztőrendszer éretlensége, a másik szerint az agy fejletlensége miatt érez kellemetlenséget a baba.

A “sok” jelen esetben napi legalább 3 óra sírás, heti legalább 3 napon, legalább 1 héten át. Ez alapján a definíció alapján a csecsemők 20%-át érinti a kólika.

Ha felmerül a kólika gyanúja, akkor érdemes sírás naplót vezetni egy héten át, hogy a sírás időtartamáról pontos információt kapjunk, mert a szülők szubjektív megélése nem olyan pontos.

Ugyanakkor a szülők szubjektív megélése is számít. Ha a szülő úgy érzi, hogy a gyermeke túl sokat sír, akkor függetlenül attól, hogy a sírás mennyisége eléri-e a kólika-definíció szerintit, kérjen segítséget!

A kólika diagnózisa az egyéb lehetséges kiváltó okok kizárásával állítható fel, tehát kólika gyanúja esetén számítani lehet rá, hogy a gyerekorvos vizsgálatokat vagy diétát rendel el.

A kólika kezelése tüneti kezelés. Elsősorban a szülőket kell támogatni, hogy legyen elég türelmük és energiájuk a babájuk megnyugtatásához.

Az alábbi ábrán látható, hogy (bal oldalon) a kólikás babák melyik élethéten mennyit sírtak, és (jobb oldalon) a babák hány százaléka volt kólikás azon a héten. Összehasonlítva a fentebbi normál sírásos diagrammal, az látszik, hogy a kólikás sírás mennyiség kb megegyezik a normális, többet síró babák sírásgörbéjével.

Eleven/többemberes babák

M. S. Kurcinka Raising Your Spirited Baby című könyvében (aminek nagyobb gyerekekről szóló valtozata magyarul korábban Eleven kölykök és újabban Intenzív gyerekek címmel érhető el) az eleven babák arányát 20-25%-ra becsli.

Az eleven babák idegrendszere aktívabb, ezért kisebb ingerekre is élesebben és intenzívebben reagálnak, mint nem eleven társaik, utána pedig nehezebb őket megnyugtatni. Az eleven babáknak több figyelemre, érintésre és segítségre van szükségük, hogy nem eleven társaikhoz hasonlóan nyugodtak legyenek, ami nagy terhet ró a szüleikre.

A könyvben a szülők tippeket kapnak arra, hogy hogyan ismerhetik fel könnyebben azt az állapotot, amikor a babájuk még nem esett át a holtpontot, hogy megelőzhessék a kiborulásokat, hogyan tudnak ők maguk megnyugodni, hogy megnyugtathassák a babájukat, hogyan tegyék a saját életüket kiegyensúlyozottabbá, hogy védekezzenek a kimerülés és kiégés ellen, és hogyan tudják a babájukat segíteni megküzdeni az őket érő ingerekkel kiborulás nélkül.


Forrás:

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Mindent a tejleadó reflexről

52 kérdés, amit érdemes átbeszélni a baba érkezése előtt